A Fővárosi közgyűlés döntött az Alstom ügyben, ha az Alstom is elfogadja és aláírja a szerződést, jövő év végén forgalomba állhatnak a szerelvények.

 

Nem számít majd vis maiornak, ha a cég nem szerzi meg a magyar hatósági engedélyeket a metrószerelvényekre. Július 26-ig kell megállapodni.

24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodással megszavazta a Fővárosi Közgyűlés a BKV és az Alstom közötti szerződés módosítását.

Az új megállapodásban a felek megegyeznek, hogy felfüggesztenek minden bíróság, választott bírósági vagy egyéb jogi eljárást és kényszerítő intézkedést egymással szemben 300 napig, vagy addig, amíg a 2-es metró szerelvényei megkapják a típusengedélyt a magyar hatóságoktól.

 

Nincs vis maior

Az eredeti szerződésből törlik azt, hogy vis maiornak minősül, ha az Alstomnak nem sikerül megszerezni a  Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a gyártáshoz szükséges típusengedélyt.

“Innentől már a hatóságokon múlik, a hatóságok munkájába pedig nem akarunk beleszólni” - mondta Tarlós István főpolgármester. Az előterjesztést a BKV igazgatótanácsa is támogatta.

Az Alstom által vállalt kötbér maximuma 20 helyett 30 százalék lesz, az összes kárfelelősség pedig szintén.

 

Július 26-ig van idő

Az Alstom vállalja, hogy a hatálybalépéstől számított 300 napon belül megszerzi a 2-es vonalra szánt szerelvények típusengedélyét, az első szerelvényeket pedig 330 napon belül leszállítja. A 4-es metró szerelvényeire 548 napon belül kell megszereznie a típusengedélyt és 750 napon belül kell az első szerelvényt szállítania.

Ha az Alstom nem írja alá a megállapodást július 26-ig, a főváros eláll a megállapodástól, és új közbeszerzést írnak ki a metrókocsik beszerzésére.

 

A típusengedéllyel indult

A BKV tavaly október 20-án bontotta fel az Alstommal a szerződést, amelyet még 2006-ban a 2-es és 4-es metróra szánt szerelvények gyártására kötöttek, mert az Alstom nem szerezte meg határidőre a szerelvények gyártásához szükséges típusengedélyt. A felbontással egyidejűleg a BKV megpróbálta lehívni a szerződésben foglalt bankgaranciát, amelynek jogosságát az Alstom vitatta. Szerintük a BKV jogtalanul mondta fel a szerződést, így a garancia lehívása sem lehet jogos.

Az Alstom emiatt beperelte a BKV-t, az ügy tárgyalása végül egy nanterre-i bíróságon kezdődött meg. A francia bíróság december 9-én hallgatta meg a feleket, majd az Alstom december 21-én közölte, hogy a bíróság nem jogerősen úgy döntött, megtiltja a BKV-nak a bankgarancia lehívását. Másodfokon a versailles-i bíróságon folytatódott a per, a hatóság ez év május 4-én hallgatta meg a feleket, majd június 10-én közölte a Főpolgármesteri Hivatal, hogy a bíróság engedélyezte a BKV-nak a 30 milliárdos bankgarancia lehívását. A teljes összeg öt nappal később érkezett meg a BKV számlájára.

 

Visszatérnek

Több hónapon át tartó vita és a francia bíróság által hozott, a BKV számára kedvező döntés után, június 21-én Budapesten tárgyalóasztalhoz ült Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, a francia Alstom-csoport elnök-vezérigazgatója. A találkozó után Tarlós azt mondta, rendkívül közel kerültek a megoldáshoz. A francia cégvezető szerint Tarlós István meghívására néhány hét múlva visszatér Budapestre, és lezárhatják a megbeszéléseket.

 

forrás: index.hu